Fekete Gyula: Éljünk magunknak?

Az Éljünk magunknak sajtóvita (1970), könyv formába öntött, szerkesztett változata. A népesedési kérdésben tájékozódni, tisztán látni kívánók számára szintén alapmű, megkerülhetetlen alkotás. 1970-ben, nem lévén még internet, a társadalom gondolkodásának, bizonyos kérdésekben vallott nézeteinek megismerése nem volt egy könnyű munka. Erre más, mint a sajtóvita, nemigen kínálkozott. Noha folytak már szociológiai kutatások, vizsgálatok, létezett a szociológia mint tudomány is, az embereknek az életről vallott alapvető gondolatai, érzelmei a szociológai módszerekkel sem közelíthetőek meg sokszor. Ezekről a dolgokról az emberek legtöbbször csak hosszabb beszélgetésekben, írásokban tudnak értékelhető megnyilvánulásokat tenni, mert ezeket nem lehet elintézni, "igen"-ekkel, "nem"-ekkel. A kép, ami az olvasó elé tárul az 1970-es magyar társadalom gondolkodásáról, a jövőhöz, az élethez, a magyarsághoz való viszonyáról: döbbenetes. Teljes mértékig igazak a bevezető következő szavai: "...aki rászánja az időt, a türelmet, a gyakorlatlan fogalmazásokon túltekintő figyelmet, az nem teheti le a kötetet ugyanazzal a szemlélettel, életfelfogással - vagy az érveknek és a meggyőződésnek ugyanazon a szintjén -, ahogyan a kezébe vette." A könyv mondandója máig érvényes, a kiváló köztes magyarázó szövegek és a "Vitazáró" ma is aktuális megállapításokat, tanulságokat tartalmaz. Lévén, hogy nem sikerült elhárítanunk a pusztulást, sőt, egyre mélyebbre süllyedtünk bele.